Milyen csodák támasztják alá az egyes vallásokat?

Csoda alatt most olyan jelenséget értek, amely eltér a természet törvényeitől és tudományos eszközökkel nem magyarázható (a nagybetűs élet oldalain lesz szó az úgynevezett hétköznapi csodákról). A vallások többsége beszámol olyan csodálatos eseményekről, dolgokról, amit az Isten vagy istenség számlájára lehet írni. Persze a tudomány fejlődésével mára sok csodának látszó jelenségre megkaptuk a választ, de még mindig számtalan olyan csoda maradt, amire nincs – és talán nem is lesz – tudományos magyarázat. Talán nem merészség feltételezni, hogy, ha létezik Isten és egy vallásban meg akarja mutatni magát az embereknek, akkor alá is támasztja a vallásalapító vagy hirdető tanítását olyan természetfeletti jelenségekkel, amik elgondolkodtatják az embereket és az Isten felé irányítják arcukat.

A judaizmusban a csodák a zsidó nép kiválasztottságának első számú bizonyítékai önmaguk és a külvilág számára. A vallásalapító Mózes és az izraeliták életét végig kísérik a csodák. Isten szétválasztja nekik a Vörös-tengert, hogy kimenekülhessenek Egyiptomból, majd kenyeret (manna) és édesvizet ad nekik a kietlen pusztában, hogy túléljék a vándorlást. Az ígéret földjének elfoglalása sem mentes a csodáktól. A legnagyobb csoda talán pont az, hogy a zsidó nép hatalmas túlerőkkel szemben arat győzelmeket és foglalja el helyét a Kánaánban. Ezek a csodák olyan tények, amiket az egész nép lát, hiszen velük történik meg, általa és benne élnek.

A zsidó Jézus életét is csodák előzik meg és kísérik végig. Jézus Krisztus maga is számtalan csodát tesz. Az elsőt a Kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatja, de gyógyítja a betegeket, elcsendesíti a vihart, a vízen jár, öt kenyérből és két halból több, mint ötezer férfinak (plusz asszonyoknak, gyerekeknek) ad enni. A csoda tehát néha teljesen nyilvános, egy egész sokaságnak szól, máskor (a jelenlévő nagy tömeg ellenére) csupán egy ember tud róla, mint a vérfolyásos betegségből meggyógyult asszony. Jézus gyakran meg is kéri a meggyógyultakat, hogy ne szóljanak senkinek (ideje korán) az adott csodáról. A tanítványokkal pedig szűk körben tesz csodákat, hogy megerősítse hitüket a későbbi megpróbáltatásokhoz.

A zsidó nép elámul Jézus Krisztus csodatételeitől. Az általa tett csodák ugyanúgy tényszerűek, mint az ősatyák és próféták csodái. Jézus ellenfelei is elismerik azokat és aggódnak a nép miatt, akik mindenhova követik a csodatévőt. Már Jézus fellépéséből és tanításából is isteni erő sugárzik. A csodákat pedig soha nem a maga erejének tulajdonítja, hanem a Mennyei Atya szeretetének és az emberek hitének tudja be. A legnagyobb csoda kétségkívül Jézus feltámadása, ami a kereszténység alapköve lett. Mert csodálatos gyógyulások bárhol, bárkivel előfordulhatnak, de akit a Római Birodalom katonái igazoltan megölnek, az isteni csoda nélkül soha nem támadhat fel.

Jézus halála valódi volt, szemben azzal az állapottal, amikor a hindu jógi tudatosan lelassítja vegetatív idegrendszerét és életfunkcióit, és ezzel saját teste kómába kerül. A hinduizmusban olyan guruk is vannak, akik nem vesznek magukhoz táplálékot hosszabb ideig anélkül, hogy megéheznének, vagy megszomjaznának. Hasonló önfegyelem, koncentrálás és gyakorlás eredményezi azt, hogy a fakír nem érez fájdalmat. Hindu szent emberek tehát képesek uralkodni saját testük felett és ez a képességük teszi őket elismertté és népszerűvé. Jézus azonban saját testének csodáit át is tudta adni az embereknek. Péter apostol vele együtt járt a vízen, betegek meggyógyultak. Fontos különbség továbbá, hogy Jézus a csodáival az embereken akart segíteni mindenféle ellenszolgáltatás nélkül és ezzel akarta bizonyítani isteni hatalmát.

A legendák szerint az iszlám vallásalapító Mohamed is sok csodát tett, például a benne kételkedő mekkaiaknak megmutatta a Hold kettéhasadását, vagy egy éjszaka alatt elutazott Jeruzsálembe és a mennyországba is. Egy másik alkalommal pedig víz foly ujjai közül, amikor társai szomjasak voltak. Összességében az iszlám legnagyobb csodája, hogy hogyan volt képes egy tanulatlan, írástudatlan ember ilyen gyönyörű verseket lediktálni, hacsak azok nem Istentől valók?

A vallásalapítók összehasonlítása és a vallásokat alátámasztó csodák alapján remélem nem veszed zokon ha levonom azt a következtetést, hogy ha Isten – mondjuk nem többször, de egyszer – egy vallásban meg akarta mutatni magát az embereknek, annak Jézus Krisztushoz kell legyen valami köze.