Minden vallás ugyanazt az Istent hirdeti?

Korszerű, célravezető és pozitív gondolkodás lenne azt feltételezni, hogy Isten, mint Legfelsőbb Hatalom minden világvallásban végső soron ugyanaz, csupán annak a rendszere és módszere eltérő, ahogyan ezt az istenséget az adott vallás megjeleníti és közelíteni igyekszik hozzá. A valóság azonban korántsem ez.

A huszonegyedik század globalizált világa szívesen összemosná a több ezer éves vallások tanításait és tradícióit csupán azért, hogy egy békésebb és toleránsabb világban élhessünk, ahol nincsenek fundamentalista terrortámadások és vallási alapon történő népirtások. Éppen ezért, több mai gondolkodó szerint hasznos volna, ha az egyes vallások istenképét folyamatosan kiigazítva, összemoshatnánk a tanításokat úgy, hogy a modern világ hívői között ne feszüljenek többé kibékíthetetlen ellentétek. Van olyan valláskutató, aki szerint az együtt élő emberek istenképe már eddig is – a játékelméletből ismert “mindenki jól jár” szituációk miatt – egyfajta evolúción ment keresztül és ennek a folyamatnak – Földünk rohamosan egymásra utalt világában – szükségszerű végeredménye lesz egy egységes istenkép kialakulása és megszilárdulása a jövőben.

Az, hogy egy globalizált istenképnek lesz-e bármiféle köze a Legfelsőbb Hatalomhoz, azt nehéz lenne megjósolni. Az viszont igen valószínű, hogy a történelem során vallási alapon, “Isten nevében” elkövetett erőszakos cselekedeteket (felsorolni is nehéz, annyi van) nem szabadna egy Igaz Isten számlájára írnunk. Így azok kiváltó okait sem egy egységesített istenképpel lehetne megszüntetni.

Alapvetően igaz, hogy a nagy világvallásokban sok a hasonlóság, hiszen a homo sapiens mindennapi szükségletei, vágyai, kérdései, testi-lelki működése megegyezik mindenhol a világban. Ugyanakkor talán még ennél is több a meghatározó, lényeges eltérés a vallások között. Aki tehát azt gondolja, hogy a jövőben egyszerre lehetünk buddhisták és muszlimok, hinduk és keresztények az nem számol ezekkel.

Mik tehát a legalapvetőbb különbségek a nagy világvallások által hirdetett Istenek között? Elsődleges az, amit magáról az istenségről gondolnak. A hinduizmus alapvetően panteista nézeteket vall, vagyis azt, hogy minden együtt az Isten. Se te, se én nem létezünk, mint önálló személyek, hanem mindannyian az istenség (Brahman) részei vagyunk, mint a tenger cseppjei. Mindemellett politeista a hindu hit, vagyis azt vallja, hogy sok isten létezik. A buddhizmus is hordoz panteista vonásokat, de azt is elfogadja, ha valaki panenteista, vagyis nem tartja illúziónak önmaga létezését amellett, hogy vallja: minden Istenben van. A Zen buddhizmus kevésbé foglalkozik Isten létével, inkább azt vallja, hogy a felébredt tudatállapot a lényeges, amiből minden fakad – vagyis a világot a tudat állítja elő, így csupán illúzió, amit megélünk. A buddhizmusnak is van politeista változata, mint például a tibeti, ahol istenségek egész sora alakult ki. A keleti vallások közül érdemes még megemlíteni, hogy a sintoizmus istenként olyan szellemeket tisztel, amik élő és élettelen dolgokban egyaránt jelen lehetnek, a taoizmus istene pedig teljesen személytelen.

Nyilvánvalóan egészen másfajta Isten jelenik meg az úgynevezett “kinyilatkoztatott” vallásokban. A judaizmus Istene személyes, megszólal a próféták által, törvényt és eligazítást ad a népének, és minden élethelyzetben velük van. Mindemellett csak egy van belőle. Hasonlóan monoteista vallás az iszlám, ahol Allah az egyetlen Isten és a legnagyobb bűn őmellé bármilyen egyéb istent vagy embert állítani. A kereszténység ezt megteszi, hiszen azt vallja, hogy egyetlen Isten van, aki három személyben létezik. Isten, mint Atya, megteremtette és gondját viseli a világnak. A Fiúban ez a távoli Isten közelivé vált, hiszen Jézus Krisztusban az Isten lett emberré. A harmadik személyben pedig még közelebb jön az Isten, hiszen a Szentlélek befogadásával bennünk, emberekben is élhet az isteni személy. Érdemes megjegyezni, hogy a Szentháromságot tagadó irányzatok, mint az unitarizmus vagy a Jehova tanúi tulajdonképpen nem tekinthetők kereszténynek.

Egyes politeista vallásoknak vannak önállósult, monoteista irányzatai. A szikh vallás például – bár a hinduizmusban gyökerezik – azt vallja, hogy egyetlen, örök, végtelen istenség létezik és a világ őbenne van (panenteista monoteizmus).

De monoteista alapokra is építkeznek politeista vallások. A mormon egyház szerint a kereszténységből ismert Atya, Fiú és Szentlélek három külön Isten. Az Atya egykor ugyanolyan ember volt, mint mi magunk, de istenné magasztosult fel, majd embereket nemzett, mint a Fiút, aki szintén istenné vált és ez történhet velünk is, ha az “utolsó napok szentjei” leszünk. A Bahá’í hit szerint Isten megismerhetetlen szellemi lény, mégis kilenc alakot öltött a történelem során. Ábrahám, Mózes, Jézus, Krisna és Mohamed ugyanolyan istenek, mint a vallást a XIX. században, Iránban elindító Siyyid Ali Muhammad (Báb) és társa Mirza Husszain Ali (Bahá’u’lláh).

Látható tehát, hogy az istenség megítélésében igen nagy különbségek mutatkoznak a világ vallásaiban. A történelem folyamán már többen megpróbálták közelíteni az álláspontokat. A felvilágosodás racionalizmusa keltette életre a deizmust, amely az egyes vallásokból csupán az ésszerű elemeket próbálja meg átvenni. Az Isten ebben az állapotában egy távoli teremtő, aki nem avatkozik bele a világ és az egyes emberek további sorsába. Az egyén viszont megismerheti Istent a teremtett világ vizsgálata során, hiszen a – teremtésbe belekódolt – természeti törvények végső soron Isten értelmét tükrözik vissza.

A fenti színes kavalkád alapján kitűnik, hogy a toleránsabb vallási világról álmodó gondolkodók előtt elméletileg két út állhat egy közös istenkép megalkotásakor, ha tényleg azt szeretnék, hogy minden vallás valahol ugyanazt az Istent hirdesse. Vagy meg kell alkotniuk a vallások halmazának unióját a “mindenkinek igaza van” elv alapján, vagy ki kell választaniuk a halmazok metszetét a “mindenkinek van igazsága” irányvonal mentén.

Szerintem mindkét út járhatatlan és nem vezet el az igazi Istenhez. De vajon csak Isten kérdésében térnek el a különböző világvallások? Korántsem. A folytatásban megtudhatod, mit tartanak rólad a különböző vallások.