A természeti törvények származása, állandósága és összefüggése
A világban található mozgások olyan természeti törvényekkel írhatóak le, mint Newton és Kepler törvényei. E törvények ismeretében a Neptunusz létezését és helyét például két csillagász is kiszámította egymástól függetlenül, és ők értesítettek csillagvizsgálókat, hogy hol tudják majd felfedezni bolygót. A gravitációs törvény mozgató hatását bárki, bármikor megtapasztalhatjuk itt a földön, de egyéb természeti törvények is érvényesek az egész - földön kívül - anyagi világra is. A fény mindenhol változatlan sebességgel halad, egy radioaktív részecske felezési ideje mindenhol ugyanazzal a függvénnyel írható le. Az általunk megismert világban tehát a természeti törvények változatlanok és érvényességük reprodukálható módon ismételten megerősíthetők.
A természet rendje sokszor elrejtőzik szemünk elől, ezért megfejtésükhez a világ legnagyobb koponyáira volt szükség. Az emberiség csak hosszú évezredes gondolkodás és kísérletezés után tudta és tudja megfejteni azokat, de természetesen ezek a törvények a felismerésük előtt is, és utána is érvényben voltak és maradtak, hiszen nem az élő ember hozta azokat létre. Az idő előrehaladtával egyre több természeti törvényt térképeztünk fel és felismertük, hogy ezek egymással szoros összefüggésben vannak akár egy keresztrejtvény sorai és oszlopai. Maga az élet biológia törvényeknek engedelmeskedik, az élő sejtet alkotó molekulákat és az atomokat fizikai és kémiai törvényszerűségek szabályozzák, azok mélyén pedig logikus matematikai képletekre lelünk.
De hol vannak ezek a természeti törvények? Talán az anyagban? Minden anyagi minőséget tudunk valamelyik érzékszervünkkel észlelni (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés), de a természeti törvényeket nem, azok ugyanis nem anyagi jellegűek. Létezésük megkérdőjelezhetetlen, de az anyagi világban nem találhatóak meg.
Mindemellett természetesen változik a világ és benne az anyag is, de ezek a változások mindig stabil törvények szerint következnek be. Gondoljunk csak bele, milyen lehetne a világ, ha a természeti törvények nem lennének állandóak, hanem időről-időre megváltoznának, vagy akár meg is szűnnének, hogy azután más formában jöjjenek létre. Kaotikus, rendezetlen, összevissza világ lenne, amiben teljesen kiszámíthatatlan dolgok történnének atomi szinteken és kozmikus méretekben is. Ezzel szemben a mi világunk rendezett, kiszámítható és törvényszerű. Miből adódhat vajon ez a törvényszerűség?
„A természet törvényszerűségeiben olyan magasrendű értelem nyilatkozik meg, hogy az emberi gondolkodás és rendszerezés ésszerűsége ehhez foghatóan egészen jelentéktelen gyenge visszfény" (Albert Einstein).
Tovább: Az állandók finomhangoltsága