Mit értünk véletlen alatt?
Matematikai értelemben a véletlen olyan jelenség, melyet az ismert feltételek összessége nem határoz meg egyértelműen. Így viszont a véletlenszerű események bizonyos értelemben a világ legbonyolultabb matematikai objektumai. Hiszen akkor érdemes valamit véletlenszerűnek nevezni, ha abban semmilyen szabályszerűség nem fedezhető fel. Mi azonban szeretünk kombinálni, és ha mondjuk egy számítógép által találomra generált, álvéletlen számsort tesznek elénk, előbb vagy utóbb különféle szabályszerűségeket fogunk benne felfedezni. (A dolog fordítva is működik: ha írunk egy véletlennek szánt, nullásokból és egyesekből álló bináris sorozatot, arról a számítógép azonnal bebizonyítja, hogy nem valódi „véletlen" sorozat.)
A szabályszerűséghez való ösztönös ragaszkodásunk vezethet azután olyan babonákhoz is, hogy ha nem viszek esernyőt, akkor ma biztosan esni fog. Az időjárás előrejelzéséhez persze ma már rengeteg modell, friss mérési adat és százéves statisztika áll a meteorológusok rendelkezésére. De mi van az egyszerű pénzfeldobással? Azért mondjuk, hogy a fej-vagy-írás véletlen esemény, mert ismereteink nem elegendőek ahhoz, hogy az eredményt egyértelműen meghatározzuk. Ha tudnánk milyen szögben, erővel és perdülettel kell feldobni az érmét, hogy biztosan az írás oldalára essen, akkor többé ez sem lenne megjósolhatatlan, véletlen esemény. Tudományfilozófiai szempontból tehát a véletlen csupán információhiányt takar.
A Pallas Nagylexikon szerint:
"A véletlen ellentéte a szükségesnek, szándékosnak, lényegesnek. De minthogy ezen a világon minden szükségkép történik, mint okoknak okozata; minthogy voltakép semmi se lényegtelen, amennyiben mindenesetre összefügg ezzel, amit lényegesnek tartunk: véletlen ebben az értelemben nem létezik".
Tehát mindennek van oka, vagyis minden esemény sokszorosan függ más események bekövetkezésétől. Amikor mégis - az adott körülményekhez képest - véletlennek gondolunk egy életünkben bekövetkezett váratlan eseményt, valójában nem, vagy csak alig veszünk észre valamit abból az oksági folyamatból, amely oda vezetett. A köznapi nyelvben használt: „véletlenül összefutottam vele" nem jelent valódi véletlent, csupánt azt, hogy a találkozás szándéka nélkül, tőlünk függetlenül kerültünk adott időben ugyanoda. „Véletlenszerűen kiválasztottam egyet a kosárban található tíz alma közül." - mondom, miközben agykutatók elemezhetik, hogy egy ilyen lényegtelen döntésemet is milyen tudatalatti dolgok határozzák meg determinisztikusan.
De létezik akkor olyan dolog amelynek az eredménye előre teljesen meghatározhatatlan, lemodellezhetetlen, kiszámíthatatlan? Erre próbál választ adni a káosz elmélet. Bár szinte minden tudományág használ olyan modelleket, melyekben a jelenségek véletlen, statisztikus jellege dominál, még a kvantumfizikai világ előre nem jelezhető történései is pontosan definiált (csak még fel nem ismert) természeti törvények mentén mennek végbe. Véletlenek tehát nincsenek, csak olyan dolgok, amik annak tűnnek. Az oksági törvény értelmében pedig a legkisebb „véletlen" is visszavezethető az Ősokra aki miatt az egész világ keletkezett.