Miért van ennyi különböző nyelv?

Az emberi beszéd kialakulásának folyamata állítólag kétmillió év mutációinak eredménye. Anatómiai szempontból ugyan sok állat lenne képes a fejlett beszédre, de nyelveket csak az emberek használnak. A tudósok először arra következtettek, hogy a FOXP2 nevű „beszédgén" mintegy 200 ezer éve bekövetkezett mutációja segített az embernek a hatékonyabb tapasztalatcserében és a bonyolult cselekvéseknek összehangolásában, de a legfrissebb kutatások szerint a FOXP2 génnek inkább van szerepe a kommunikációban általában, mint konkrétan az emberi beszéd kialakulásában. Arra a kérdésre, hogy honnan ered az emberi beszéd, továbbra is rejtély a válasz. Márpedig a beszéd kiemelte az embert az állatvilágból: a tudósok szerint, végső soron egy közös - hangok és jelek kezdetleges rendszeréből álló - kommunikáció kialakulása (is) vezetett a „nagy kiugráshoz", ami alatt azt a viszonylag rövid ideig tartó folyamatot értik, amelynek révén az anatómiailag modern ember szert tett a ma is jellemző képességeire, viselkedésére.

Ez idáig rendben is van. A mitokondriális DNS vizsgálatok viszont azt is kimutatták, hogy mindannyiunk közös őse valamikor 150 ezer évvel ezelőtt élt, Közép-Kelet Afrikában és mintegy 65 ezer évvel ezelőtt, csupán egyetlen, pár száz fős csoport hagyta el Afrikát, hogy benépesítse a Föld többi részét. Hogyan lehetséges, hogy ennek a pár száz ősnek a leszármazottjai ma több mint hétezer (!) nyelven beszélnek, melyek igen sokfélék? A válasz egyszerűnek látszik, ha ez a pár száz fős csoport még nem tudott „rendesen" beszélni, csak makogott, gesztikulált és mutogatott. Ebben az esetben a nyelvek, nyelvtani szabályok ez után, fokozatosan, egymástól immár függetlenül fejlődtek ki és lettek egyre bonyolultabbak. Emellett ahogy őseink benépesítették a földet, úgy szakadtak el egyre jobban egymástól és kezdtek különböző hangzókat, szavakat használni az új dolgokra.

A nyelv tehát fejlődik, a szókincs bővül. Mi magyarok is bajban lennénk, ha honfoglaló őseinkkel kellene beszélgetnünk, még ha nyelvtani szerkezetünk hasonló is maradt. Mielőtt azonban a magyarázat ismeretében elégedetten elkattintanál erről az oldalról, hadd osszak meg veled pár elgondolkodtató kutatási eredményt:

• A nyelvek felépítésének tüzetes vizsgálata meglepő egyöntetűséget mutat. Egyes nyelvészek szerint kell, hogy legyen egy egyetemes nyelvtan, amelynek szabályai velünk születnek és addig őrződnek, míg egy, a környezetünkben hallott nyelv felül nem írja azokat. Max Müller, tizenkilencedik századi nyelvész elsőként talált bizonyítékokat arra, hogy egykor az egész emberiség egy nyelvet beszélt.
• Eric Lenneberg, huszadik századi nyelvész kimutatta, hogy a - közös őstől leghamarabb elszakadó - primitívebb törzsek nyelvei sokkal összetettebbek és bonyolultabbak. Megtanulásuk egyben nagyobb intelligenciát is igényel, mint a mai nyelvek elsajátítása.
• Régi korokból fennmaradt írásos leletek is azt támasztják alá, hogy minél ősibb volt egy-egy kultúra, annál bonyolultabb volt a nyelve. Ugyanazt a cselekvést nem ritkán több száz igealakkal és módosulással lehetett kifejezni.
• Több ezer éves írott történelmünk alapján megállapítható, hogy bizonyos nyelvcsoportban (sémita) szinte alig történt érdemi változás, miközben más nyelvcsoportban (hamita) nagyon nagy eltérések alakultak ki.
• Noam Chomsky nyelvész, kisgyerekeket vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy születésünknél fogva lappang bennünk a nyelvi készség. Agyunkba beprogramozódtak a nyelv elsajátításának lépései. Mikor először kerülünk olyan környezetbe, ahol emberi szót hallunk, akkor bizonyos mutatók beállításra kerülnek a fent említett programban, mely ezután végigfut az általunk hallott nyelv szókészletén, nyelvtanán. Ötéves gyerekek, akik csak felületesen ismerkedtek meg anyanyelvük szerkezetével, sok bonyolult és elvont nyelvi szerkezet megalkotására képesek. Sőt a gyerekek olyan mondatok használatára és megértésére is képesek, amelyeket azelőtt nem is hallottak. Chomsky szerint a nyelv egyszerűen nem emberi találmány!

Hoppá, ez több mint elgondolkodtató! Ha nem mi találtuk ki egyszer csak, hogy különböző nyelveken beszéljünk a föld különböző pontjain, akkor kicsoda? Ha viszont közös ősanyánk tanított beszélni, akkor miért nem értjük egymást? Amíg a tudomány „dolgozik" a hivatalos válaszon, elmesélem mit mondtak erről a kérdésről réges-régen: Az özönvíz és teremtés legendákhoz hasonlóan világszerte több tucat Bábel legenda is fennmaradt. Ezekben közös elem, hogy az emberiség kezdetben (nyelvi) egységben volt. Tornyot vagy más építményt akartak építeni, hogy elérjék Istent (az isteneket), vagy hasonlóvá váljanak hozzá(juk). De Isten összezavarta az emberek nyelvét és ők (kommunikációs problémáik miatt) szétszéledtek a földön. Bábel - a legenda szerint - hamita nyelvterületen volt. Ha megnézzük, mit mondanak egyes nyelvészek és összevetjük genetikai történelemkönyvünkkel akkor kísérteties a hasonlóság.