Konfucianizmus

Konfucianizmus

Konfuciusz (Kong-fu-ce), művelt politikus és erkölcstanító, időszámításunk előtt 551-től 479-ig élt és komoly hatást gyakorolt az akkori kínai (koreai, japán és vietnámi) gondolkodásra és magatartásra. A régi idők bölcseihez való visszatérést hirdette korának romlott viszonyai között. A róla elnevezett konfucianizmus gyökereit éppen ezért a régi kínai vallási hiedelmekben találhatjuk meg. Bár ő maga soha nem akart vallásalapító lenni, sokan már életében isteni bölcsnek kiáltották ki, ami ellen hevesen tiltakozott. Mintegy ötszáz évvel a halála után az akkori dinasztia végül mégis hivatalosan bölcs és csalhatatlan istenné avatta, tanításai pedig a kínai császárság ideológiája és államvallása lett.

A konfucianizmus azt hirdeti, hogy az Égisten – aki személyes, transzcendens, abszolút valóság – az erkölcsi törvény legfőbb őre és meghatározó szerepet játszik az élet alakulásában. Az ember legfontosabb feladata, hogy megismerje az Ég törvényét és akaratát majd engedelmeskedjen annak. Ezt úgy teheti meg, hogy feléleszti magában azt a belső erkölcsi erőt (lelkiismeret), amit Isten oltott belé. Aki így tesz az az „igazságtalanságot is igazsággal”, a „rosszat is jóval” fogja visszafizetni, erényesebb lesz és veleszületett emberi értékei is kibontakoznak.

Konfuciusz hitt az ember alapvető jóságában, de elismerte, hogy még soha nem találkozott olyan emberi lénnyel, aki elérte volna az erkölcsi tökéletesség csúcsát. A konfucianizmus tehát azt vallja, hogy az elérhető ideál, a magasabb rendű ember szinte elérhetetlen, transzcendens távolságban van tőlünk. Aki mégis eléri ezt a szintet, az már soha többé nem lehet boldogtalan.

A konfucianizmus eszmerendszere – ami Taoista és Buddhista nézetekkel is fűszerezett gyakorlati erkölcstan volt – 800 évig, a kommunizmus győzelméig, uralkodó világnézet volt Kínában. A konfucianizmus az igazságos és humánus társadalom építésének gyakorlati bölcsességével is foglalkozik, törekszik az állam megerősítésére és az alattvalók előrehaladására. A marxista ideológia csődje miatt Kínában az elmúlt évtizedekben kezd újjáéledni a konfuciánus erkölcsiség és a betöltendő űr miatt várhatóan milliónyi új követőre talál majd.