Klímaváltozás

Éghajlat változás van, volt és lesz, miután a Föld egy kaotikus rendszer és a világűr hatásainak is ki van téve. Most éppen olyan periódusban vagyunk, amikor egy kb. 4 évszázados lehűlés (kis jégkorszak) után az elmúlt száz évben, itt Európában 1 °C-ot emelkedett az átlaghőmérséklet. A középkorban jól jött nekünk a hidegebb idő, mert Mátyás királyt a Duna jegén is királlyá lehetett koronázni, de a mai fejlett világunkat bizony nagyon kellemetlenül is érintheti ha nem áll meg a globális felmelegedés.

A sarki jégtakarók részleges olvadása miatt a tenger szintje az elmúlt 100 év alatt 15-20 cm-t emelkedett. Ha a folyamat nem áll le, tengerparti nagyvárosokat és mezőgazdasági területeket önt el a sós tengervíz. A kevesebb termőterület miatt fokozódhat az élelmiszer válság. Korábban is jelentősen ingadozott az óceánok vízszintje (20-30 ezer évvel ezelőtt őseink száraz lábbal mentek be Ausztráliába és Amerikába), de akkor még nem kellett a Földnek 7 milliárd embert eltartania.

A jéghegyek olvadásával fel is hígul a sósvíz, ezért módosulnak a tengeráramlatok. Északon lassul a Golf-áramlat, ami Észak-nyugat Európában lehűlést eredményez. A Csendes-óceáni El Nino jelenség miatt pedig egyre szárazabb időszak lép fel Afrikában, míg máshol trópusi viharok és hatalmas esőzések okoznak áradásokat (most éppen Ausztráliában van egy borzasztó méretű). Magyarországon is egyre szélsőségesebb időjárásra számíthatunk és szokatlan jelenségekre. A fenti fényképen látható szupercella alatt magam is elautóztam 2009 nyarán.

A gleccserek olvadása miatt amúgy a tiszta ivóvíz készletünk is csökken. A Himalája jégfolyóinak zsugorodása az átlagosnál is gyorsabb, Indiában és Kínában vészesen apadnak a föld alatti vízkészletek. A Tibeti-fennsík gleccserei hét nagy folyót táplálnak, amelyeknek a világ népességének 40% számára kellene biztosítaniuk az ivó- és öntözővizet.

Sajnos a globális felmelegedést több pozitív visszacsatolás is gerjeszti. Nyugat-Szibériában például olvad a föld alatti jégtakaró, amiből jelentős mennyiségű metán szabadul fel erősítve az üvegházhatást. Hogy civilizációnk milyen arányban felelős az éghajlat változásban, azt nehéz lenne számszerűsíteni. Egy biztos: az ember az erdők irtásával és ipari tevékenységével, különösen nem megújuló energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásával nem segít a kedvezőtlen folyamatokon.