Honnan jövünk mi, emberek?

Az ember a majommal közös őstől származik és jelenleg a legfejlettebb állat. Van még kérdésed?

Ha van, ne szégyeld feltenni, annak ellenére, hogy amit az iskolában is tanítanak azt legtöbbször tényként kezeljük. Nos, a darwini evolúció elméletet az evolúcionisták folyamatosan az új felfedezésekhez igazítják, de ezt a tankönyvekben néha elfelejtik módosítani (én még úgy tanultam, hogy a zsiráf nyaka azért lett hosszú, mert így a magasból is ehetett). Az értelmes tervezettség hívei pedig alapjaiban megkérdőjelezik az egészet.

A legnagyobb tudományos homály még mindig a kezdetet fedi és lássuk be, igen valószínűtlennek tűnik annak az első őssejtnek, a tankönyvekben leírt módon történő kialakulása, amiből a biológiai evolúció elindulhatna és első fajok kialakulhatnának. Maga Darwin "A fajok eredete" című művében is csupán egy dologra nem ad magyarázatot: honnan is erednek a fajok, honnan származik az élet.

Sajátos paradoxon, hogy miközben az emberig eljutó evolúció valószínűsége ezen a kozmikus katasztófákkal teli, folyton változó világban, itt a Földön gyakorlatilag a nullával egyenlő, mégis tagadhatatlan tudományos tény, hogy van evolúció, legalábbis valami olyasmi. Darwin elsőként szolgált kézzel fogható bizonyítékokkal arra, hogyan módosulnak egyes populációk vándorlásuk és leszármazásuk során. A közös testi leszármazás tényét a geológia, antropológia és újabban a genetika eredményei is sugallják. De a teljes evolúció elmélet több ponton a céltalan, minden tervet kizáró, milliárdnyi véletlenszerű változásra és az „önző" természetes kiválasztódásra épít, melynek csúcsán mégiscsak az az ember áll, aki (sok)mindent célszerűen tesz, tud önzetlenül szeretni és együttérezni.

Lássuk, mit ír erről Charles Darwin, Az ember származása című művében:

"Nyíltan elismerhetjük, hogy egyetlen állatnak sincs öntudata, ha e fogalom alatt azt értjük, hogy olyan gondolatokkal foglalkozik, hogy honnan jön és hová megy, mi az élet és mi a halál és így tovább."

Na pont ez az amit most csinálsz! (Ha esetleg egy öntudatos háziállatod is olvassa a honlapomat akkor kérlek küldd el tapintatosan a képernyőtől, mert nem szeretném, hogy az élete eredetéről szóló elmélkedésével és eszmefuttatásával megcáfolná előtted Darwint).

Hoppá, tehát öntudatunk van, meg erkölcsi érzékünk és lelkiismeretünk (erről is ír Darwin). Honnan is kaptuk mindezt a testünk mellé? Mert valami van az anyagi testen kívül, az tagadhatatlan. Gondolataink nem anyagi eredetűek, ahogy érzéseink sem mindig azok. Hiszen ha megvágom az ujjam, az ott található fájdalom receptor az inger energiáját az idegrendszer számára feldolgozható elektromos jelekké alakítja, de amikor a lelkem sérül meg - és az tud csak igazán fájni - akkor vajon mi ingerli fel az idegsejtjeimet? Sok testi betegség amúgy lelki problémára vezethető vissza és úgy is orvosolható. Gondolatok, örömök, bánatok, érzelmek - talán mindez csupán testünkben zajló kémiai folyamatok tükröződése? Talán bonyolult emberi pszichénk (lelkünk) is mutáció és szelekció révén alakult ki az első őssejtből? Összességében te el tudod hinni, hogy az evolúció valamiféle véletlenszerűen kiválasztódott és természetes szelekció folyamataként létrejött céltalan terméke lennél? Szerintem NEM.

Meggyőződésem, hogy minket Isten ruházott fel az öntudattal, erkölcsi érzékkel (belső törvénnyel), lelkiismerettel és mindezt meghatározott céllal tette. Mindemellett az ember az egyetlen élőlény a Földön aki kapcsolatba léphet a Teremtővel - és ezt sokan meg is tesszük nap, mint nap. Ezen kapcsolat léte sokkal fontosabb annál a válasznál, hogy vajon - a tér és idő által nem kötött - Isten egyenként teremtette-e meg és teremti meg ma is a fajokat, vagy csak egyszerűen élővé változtatta az élettelent és teremtett természeti törvényeket, amiknek az evolúciós elmélet alapját képező mutáció és variáció ugyanúgy része, mint a gravitáció.

Persze a legtöbben soha sem keresik a kapcsolatot, nincs is fogalmuk Istenről. Ennek ellenére ott van bennük a törvény és egy igen érzékeny műszer is (a lelkiismeret), ami belülről jelzi, ha vétenek a törvény ellen. Na ez végképp megkülönböztet minket a kedvenc állatainktól.

Darwin egyébként kutatta az emberekben kialakult isten fogalmát is és ezt írta erről:

"Sok bizonyítékunk van, hogy számos emberfajta élt és él ma is, amelynek sem egy, sem több istenről nincs fogalma és nincs is szava ilyen fogalom kifejezésére. Ez a kérdés természetesen egészen független attól a magasztosabb kérdéstől, hogy vajon létezik-e a világegyetem Teremtője és Ura. Erre a kérdésre az eddig élt legnagyobb szellemek közül néhányan igenlő választ adtak."

Darwin is közel járt, nyugodjék békében!