Az élet csodája és zsenialitása

Az élővilág lépten-nyomon csodálatosan bonyolult szerkezeteket tartalmaz. Legyen szó a baktériumról vagy sejtről, a szervről vagy az egész szervezetről, az élet zsenialitását láthatjuk mindenhol. Nem is beszélve az Univerzum legbonyolultabb és egyben legkifinomultabb csodájáról az emberi agyról ami képes felfogni a természeti törvények működését és meglátni világot érintő legátfogóbb matematikai összefüggéseket. Az élőlényekkel foglalkozó tudományágak is rohamosan fejlődnek, ám minél mélyrehatóbban vizsgáljuk az élő dolgok működését, annál összetettebb szerkezetekre, csak újabb rejtélyekre lelünk. A tudományban ma már egyszerű létforma nem létezik. A legkisebb élő képződmény is végtelenül bonyolult, komplex kémiai folyamatokat szintetizáló, csodálatos struktúra, amely zseniális megoldásokat tartalmaz. Az emberiség csak pisloghat és tanulhat a természettől. Egy víz alatt élő kagylófajta például olyan fehérje alapú ragasztót termel, aminek segítségével képes bármilyen alapra odarögzíteni magát. Mindemellett ez a ragacs sokkal erősebb, mint az általunk előállított ragasztóanyagok, úgyhogy a biomérnökök most azon fáradoznak, hogyan lehetne ezt a felfedezést hasznosítani. És ez csak egy kagyló.

Tekints most magadba! Valamikor te is egyetlen parányi, e mondat végén található pontnál is kisebb, megtermékenyített petesejt voltál. Amúgy azt is megfigyelték, hogy nem a leggyorsabb hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, hanem a petesejt választ az őt körülzsongó kromoszómahordozók közül. Ha megvan a kiválasztott, azt és csakis azt egyszerűen bevonzza magába, lezárva ezzel az utat a többi elől. Amikor ezen hímivarsejt magja eléri a petesejt magját a két sejtmag egymás mellé kerül, tartalmuk egyesül és az öröklési adatokat hordozó DNS-ben néhány perc alatt elkészül a teljesen új ember tervezete.

Ebben a rövid időszakban dőlt el megszámlálhatatlan sok tulajdonságod, vagyis az hogy végül milyen ember lettél. A megtermékenyített petesejt, piciny sejtmagja azonban nemcsak az emberi test felépítéséhez szükséges összes átöröklési utasításokat tartalmazza, hanem tökéletes útmutatást is arra, hogy meglegyen az a bonyolult védőberendezése - magzatburok, köldökzsinór, méhlepény és minden egyéb - amely a magzat korai létezését biztosítja az anyaméhben. A magzatnak szüksége van erre a védő bölcsőre az anya testében, mert attól a naptól kezdve, amikor a pete megtermékenyül, idegen testté válik. Rendes körülmények között a szervezet védekező ereje kivetné az ilyen idegen képződményeket. A megtermékenyített pete azonban képes „kijátszani" ezeket a védekező erőket. A csírázó élet védelme érdekében a DNS kezdeti utasítására trofoblast sejtek képződnek azért, hogy a magzatnak a méhben kicsiny fészket alakítsanak ki. A méh fala vastag, szivacsszerű nyálkahártyából áll. A trofoblast sejtek mélyen beássák magukat a nyálkahártyába, a méh sejtjeit szétroncsolva a vérből táplálékot vesznek fel és továbbítják az első magzati sejteknek. Az általuk okozott, gyógyulásnak induló seb hegszövete pedig időleges védőburkot képez a még mikroszkopikus kicsinységű „élősdi" számára. Mihelyt a magzat biztosan beágyazódott a méh nyálkahártyájába hormont kezd termelni, amely biztosítja, hogy a méh nyálkahártyája ne váljon le ameddig a magzat a méhben tartózkodik. Enélkül a hormon nélkül havi vérzés következne be és ez elpusztítaná a magzatot. Később a trofoblast sejtekből kialakuló méhlepény táplálja a magzatot és csak akkor hal el (utószülés), amikor ezt a feladatát már teljesítette.

Egyszerűen zseniális, ahogyan az élet gondoskodik saját védelméről, miközben a fogamzástól a szülésig eltelt kilenc hónap alatt a megtermékenyült petesejt kb. 200.000.000 sejtből álló, szabályos és felettébb bonyolult, céltudatosan felépített szervezetté fejlődik, melyben megszámlálhatatlan sok, zseniálisan működő egység üzemel. Hogyan lehetne ez csupán a véletlen műve?